A mi történelmünk
``A történelem üres lapjaira az emberiség boldog napjai vannak feljegyezve.``
1198
A Hallerek története
A Hallerek története a XII. században kezdődik. A Frankföldi (ma Bajorország) Nürnberg városát tartják ősi származási helyüknek. Az első ismert Hallerek: Frigyes, Hildebrand, György és Vilmos 1198-ba jelennek meg dokumentumokban. Hogy milyen viszonyban állhattak egymással nem tudjuk, és nem lehet tudni, hogy melyiküktől származik le a mai család (ha egyáltalán tőlük). A család ősatyjának Ulrich Hallert tekintik a XIII. századból, aki pénzverő mesterként működött. A következő három évszázadban a család tagjai Nürnberg városának és környékének legbefolyásosabb patrícius családai közé kerültek.
1490
A Hallerek magyar kapcsolatai
A Hallerek magyar kapcsolatai id. Haller Ruprecht-el kezdődnek, aki II Úlászló (1490-1516) magyar királytól jogot kapott, hogy 4000 forintért Magyarországon birtokot vásároljon.
1609
Ruprecht egyik fia
Ruprecht egyik fia, ifjabb Ruprecht pedig Budán telepedett le és megalapítója a Hallerek magyar ágának. Ruprecht családi kapcsolatokat teremtett a középkori Buda patríciátusának képviselőivel. Fiai közül Péter Erdélybe költözve megalapította a Hallerek erdélyi ágát. Haller Péter szebeni bíró, tanácsos a család első birtokainak a szerzője Erdélyben. Fia Gábor sógorságba kerül Bocskai Istvánnal, a későbbi fejedelemmel. Az ő fia István szerzi meg Szentpál és Ugra birtokokat 1609-ben.
1610
Haller István
Haller István 1610-ben kezdi el építeni szentpáli várát. Fia Haller János politikus, író a Hármas História fordítója. Az ő fia Haller István szerzi meg a család számára a bárói rangot 1699-ben és az ő fiai László, Gábor és János 1713-ban a grófi címet kapnak. István fiai közül Haller Gábor örökli Szentpál és Ugra településeket a vagyon felosztása után. Gábor Károlyi Klárával, Károlyi Sándor kuruc generális leányával köt házasságot. Haller Gábor korai, 1723-as halála után az özvegy egyedül vezette birtokait és nevelte gyerekeit. Ebből a házasságból születtek László és Gábor. A birtokok felosztása után, Marosugra Lá lesz.
1830
A család első tagja
A család első tagja aki Ugrára költözik tehát gr. Haller László. Haller fiatalon lesz Máramaros vármegye főispánja. Kultúremberként könyvtárat gyűjt ugrai kastélyában. A felvilágosodás egyik főművének tekintett Fénelon Télémaque-át magyarra fordítja. Fia Gábor tovább folytatja apja kulturális törekvéseit. Könyvtára az egyik legnagyobb a vidéken, a francia kultúra kedvelői, innen kölcsönözhettek francia nyelvű irodalmi műveket. Kazinczy Ferenc, aki járt Ugrán és találkozik Haller Gáborral Nagyszebenben, félig magyarnak félig franciának nevezi a főurat. A gróf több verset is írt, levelezésben állt kora irodalmáraival, kultúrembereivel: Kazinczy Ferenc, Döbrentei Gábor, Barcsay Ábrahám. Politikai karrierje során Küküllő vármegye főispánja, Erdély kincstartója is volt. Fia Haller Gábor nem töltött be politikai funkciókat, mint ahogy az ő fia György sem, életüket Ugra gazdasági fejlesztésének szentelték ( Az 1830-as években pld. üvegház volt Ugrán ahol ananász is termett).
1875
Haller Ferenc
1875-ben gr. Haller Ferenc halálával kihal a család Szentpálon lakó ága. Haller Ferenc az ugrai ifj. Haller Györgyre testálja a szentpáli birtokot. Így kerül egy kézre újra a két birtok. Ugra elveszíti addigi fontosságát és a szentpáli kastély mellett egy másodlagos rezidencia szerepét tölti be. Az ugrai kastély alapjait a 17. századig lehet visszavezetni. Talán a mai borpince őrzi ennek a korai udvarházszerű épületnek az emlékét. A ma látható épület valamikor a 18-19 század fordulóján épült. Stílusában a késői barokk elemeit lehet felfedezni. Az 1949-es államosítás után a kastélyban több intézmény is működött: iskola, internátus, pékség, raktar .

 

 

Bejelentkezési űrlap
Regisztrációs űrlap